A TPM 8 oszlopa

 
A karbantartás fejlesztés jelenleg legkiválóbb és legelismertebb módszere a TPM. Ez egy 8 oszlopos modellre épül, melynek több elemét sok vállalatnál – időnként tudatosan, időnként öszönösen – használják a karbantartásban és általában üzemfenntartásban.

1. A fókuszált fejlesztés módszereinek céltudatos használata – avatott kezekben – gyors megtérülést hoz. A tevékenység keretén belül meghatározásra, majd megszüntetésre vagy csökkentésre kerül a 16 veszteség, és kiemelten a gépekkel kapcsolatos veszteségek. Mivel a veszteségek számszerűsítésre kerülnek, így gyorsan kiválaszthatók azok a területek, ahol a legkisebb ráfordítással a legnagyobb mértékű veszteségcsökkentés (és ezzel költségmegtakarítás) érhető el. A célzott fejlesztések legcélszerűbb megvalósítási módja a veszteség típusától függ. A módszerek közül két nagyon fontos az OEE alapú fejlesztés és a gyors átállás / SMED.
    
2. Az öntevékeny karbantartás bevezetése során a gépkezelőket bevonják a gépek állapotának magas szinten tartásába és fejlesztésébe, így egy fajta gazda szemlélet alakul ki. Ez maga is egy több összetevős, több lépcsős módszer. Eredményeképpen nő a gépek megbízhatósága, a karbantartók pedig felszabadulnak egyes rutintevékenységek végzése alól, így munkaidejük egyre nagyobb hányadát tudják más tevékenységekre, pl. tervezett karbantartásra, gépfejlesztésre fordítani. Az öntevékeny karbantartás bevezetésének legcélszerűbb módja jellemzően 3-5 napos workshopok rendezése, melyek keretén belül először a gépek ún. alapállapotának helyreállítása történik csapat munkában, ezt követi a könnyű szervízelhetőség megteremtése, és a szükséges – pl. ellenőrzési, tisztítási és kenési – szabványok elkészítése.
    
3. A tervezett karbantartás fejlesztése keretén belül megvalósul vagy tökéletesedik az idő alapú tervezett és az előrejelző karbantartás. További elemei a cserealkatrészek optimális rendelkezésre állásának biztosítása, a géphibák elemzése és újra előfordulásuk megakadályozása. A cél az, hogy a gépek, berendezések a termelés által elvárt állapotban álljanak rendelkezésre, miközben élettartamuk is nő.
    
4. A képzés kiterjed mind a gépkezelők, mind a karbantartók karbantartással és a berendezések funkcionális egységeivel kapcsolatos ismereteinek fejlesztésére.
    
5. A minőség karbantartás tárgya a berendezések állapotának olyan irányú javítása, hogy megszünjenek a termék minőség problémák. Ehhez például megerősítésre kerülnek a minőségre kiható jellemzők előírásai, beazonosítása kerülnek a hibamódok, és feljegyzésre kerülnek tényleges hibák.
    
6. A korai fázisú menedzsment megcélozza az új termék gyártás bevezetési idejének csökkentését, és az új berendezés fejlesztési, tervezési, gyártási és üzembe helyezési idejének csökkentését. Ugyancsak cél a karbanatartás megelőzés szempontjainak érvényesítése, hogy a berendezés élettartama maximális, a teljes élettartamra vetített költség pedig minimális legyen.
    
7. A biztonság és környezet oszlop célja a baleset mentes, egészséges munkakörnyezet megteremtés, általában az egészség- valamint a környezetvédelem.
    
8. Végül az irodai TPM megcélozza az irodai munka hatékony megszervezését, hogy ezzel a termelés, beszerzés és logisztika számára ideális szolgáltató környezetet teremtsen.