Teljesítmény benchmarking

 
A teljesítmény benchmarking célja mérhetővé tenni és minél több más vállalatéval összehasonlítani a vállalat teljesítményét. Ez kiterjed mind az eredménymutatókra, mind a teljesítményt okozó gyakorlatokra. Európán belül elterjedtebb a holisztikus és diagnosztikai benchmarking szóhasználat. Ez egyszersmind különbséget tesz aközött, amikor a vállalat csak működésének egyik területét vizsgálja és hasonlítja össze más vállalatokéval (diagnosztikai benchmarking) és amikor a teljes üzleti tevékenység a benchmarking tárgya (holisztikus benchmarking).

A tevékenység akkor végezhető hatékonyan, ha a vállalat tudatos erőfeszítéseket tesz (és lehetőleg tett a múltban is) egy teljesítménymérő rendszer működtetésére, így annak biztosítására, hogy a vezetői döntéshozatal és a korrekt vállalatközi összehasonlítás számára elegendő mennyiségben és minőségben álljanak adatok rendelkezésre.

A teljesítmény benchmarking területén egyértelműen az angol nyelvterület, és azon belül is az Egyesült Királyság tekinthető a vezetőnek, elsősorban a kis- és közepes méretű vállalkozásokra (KKV-kra) az utóbbi években való koncentrálás következményeként. Ugyanakkor több módszert fejlesztettek ki a közepes- és nagyméretű termelő vállalatok összehasonlítására is, sőt több KKV módszer a nagyvállalatokra kidolgozott módszerek egyszerűsítése útján jött létre.

 

Manufacturing PROBE

A PROBE-ot a Confederation of British Industry (CBI), a Brit Iparszövetség kezdeményezésére az IBM Consulting és a London Business School dolgozta ki. A 2000-res évek elején az adatbázisban több mint 1000 nemzetközi gyártó vállalat adatai találhatók. További betekintést kaphatunk a módszer logikájába a PROBE-ból a KKV-k számára kifejlesztett Microscope módszer tanulmányozása révén.
 

 

Látható, hogy a PROBE és a Microscope a vállalati mutatókat két csoportba osztja: az Alkalmazott gyakorlatokra (Practices) és a Teljesítményre (Performance) vonatkozó mutatókra. Az értékelés során a két kategória bármelyik elemére kapott eredmények összehasonlításra kerülnek az adatbázisban szereplő többi vállalkozás megfelelő eredményeivel statisztikai alapon (tehát nem egyes vállalatokkal történik az összehasonlítás – ez már csak a teljesítmény benchmarking módszerek használata során elvárt és biztosított anonimitás miatt sem járható út).
Végül a vállalat mind a gyakorlatok, mind a teljesítmény vonatkozásában egy-egy összefoglaló (0 és 100 közötti) pontszámot kap, amelyek így egy derékszögű koordinátarendszerben határoznak meg egy pozíciót. A nagyszámú vállalatra kapott eredmények jellemzően az origó és a (100,100) koordinátarendszerbeli pontot összekötő egyenes mentén egy ovális alakú területen helyezkednek el, ami a gyakorlatok és a teljesítmény között fennálló ok-okozati összefüggés statisztikai bizonyítékának is tekinthető.

 

ASSESS Rapidscore és Validscore

A Brit Minőség Alapítvány módszerei. A Rapidscore külső segítség nélkül is használható (self-assessment), míg a Validscore szigorúbb, ennek megfelelően konzulens közreműködése szükséges az adatok és az egyéb adott válaszok validálására. A Rapidscore esetében a módszer értékelését lehetővé tevő változat az Interneten keresztül letölthető.

 

SMMT/Bywater Self-Assessment Package and Diagnostic Process

Ez tehát egy ön-értékelésen alapuló diagnosztikai folyamat. Teljes mértékben az EFQM Üzleti Kiválóság Modelljén alapul. A 86 kérdést tartalmazó kérdőív a vállalati vezetői team által – külső segítség és előzetes felkészülés nélkül is – kevesebb, mint egy munkanap alatt kitölthető.

 

UK Best Factory Awards (korábban Management Today Best Factory Award)

A Cranfield School of Management menedzseli. Az ön-értékelések során jellemző pontozás helyett inkább a tényszerű információkra koncentrál. Mintegy 1500 Egyesült Királyságbeli termelő vállalat szerepel az adatbázisban, de 1996 óta német, francia és olasz vállalatok körében is meghirdetésre kerül a díj.

 

European Network for Advanced Performance Systems

Az ENAPS által kidolgozott módzser erősen termelés orientált, viszonylag kevés pénzügyi mutató található benne. 26 vállalati folyamatba tartozó 133 elsődleges mérőszámot kell megadni, majd ezek alapján 108 indikátor kerül kiszámításra. Eddig 17 európai országból csatlakoztak a kezdeményezéshez.

 

Minőség díjak

Bizonyos értelemben ezek is teljesítmény benchmarking módszereknek tekinthetők. Az Európai Minőség Díj átdolgozott modelljének új neve: EFQM Kiválósági Modell. A díj magyar megfelelője évek óta meghirdetésre kerül. Sajnos a módszer alkalmazása rendkívül sok munkát követel, ezért javasolható, hogy olyan vállalat, amelyik nem kíván az adott évben részt venni a Magyar Minőség Díj elnyerésére kiírt pályázaton, egy egyszerűbb módszert válasszon, amelyik ugyanakkor jó becslést tud adni a Kiválósági Modell egyes kategóriáiban, s így a végső pontszám kiszámítása után elfogadható pontossággal válik lehetővé az összehasonlítás más európai és magyar vállalatok eredményeivel.

Tanulságos dolog összehasonlítani az amerikai díjat (Malcolm Baldridge National Quality Award) az európaival. Itt sokkal gazdagabb információ férhető hozzá, mint az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány honlapján. Érdemes megjegyezni, hogy a díjakon való jó szereplés eddig nem bizonyult egyértelműen a hosszú távú üzleti sikeresség biztosítékának.

 

United Kingdom Benchmarking Index (UKBI)

Az Egyesült Királyság Benchmarking Indexet elsősorban közepes méretű vállalatok számára fejlesztették ki. A modell jó ötleteket szolgáltat arról, hogy milyen adatokat célszerű gyűjteni és számolni vállalatközi összehasonlítások – és általában a menedzsment informálása – céljából.

A módszer az általános modulban 48 mércét (bemenő adatot) használ, amelyek alapján 59 indikátort (többnyire arányszámot) határoz meg. Ezek már közvetlenül alkalmasak a vállalatok összehasonlításra. Az adatok nem kis hányada a Mérlegből és az Eredménykimutatásból olvasható ki, így nem meglepő, hogy az indikátorok közt is nagy számban szerepelnek a szokásos pénzügyi mutatószámok, mint pl. a ROCE, RONA, nyereségrés, stb. Külön modul foglalkozik a csak termelő vállalatokra értelmezhető mutatókkal (összesen 27 értéket kell megadni a Termelési valamint a Minőség, költség és szállítás modulokban). Az üzleti kiválóság felmérésére 34 kérdés szerepel az általános modulban (négy lehetséges válaszból lehet választani).

A meghatározott mutatószámok a következőképpen kerülnek csoportosításra (zárójelben a mutatószámok száma):

• nyereségesség (7)
• pénzügyi menedzsment (10)
• termelékenység (4)
• beruházás (7)
• növekedés (5)
• vevői elégedettség (6)
• innováció (5)
• szállítók (4)
• dolgozók menedzselése (6)
• dolgozói elégedettség (5)

Ezek lefedik az EFQM modell Eredmények oldalát. Az Adottságok oldalt ellenben alig érintik, azt inkább a 34 kérdés igyekszik lefedni.